Tanmese - Sziget

Sziget

Kép forrás: deluxe.cafeblog.hu

Sziget

Egyszer volt hol nem volt, egy nagyon régi időben, volt egyszer egy sziget, amelyen az emberek összes érzelme lakott.

A Jókedv, a Szomorúság, a Tudás és mint minden más érzelem, a Szerelem is.

Egy nap közölték az érzelmekkel, hogy a sziget el fog süllyedni.

Így hát az érzelmek fogták magukat, felszerelték a hajóikat és elhagyták a szigetet.

Csak a Szerelem akart az utolsó percig maradni.

Mielőtt elsüllyedt volna a sziget, a Szerelem végre segítséget kért.

A Gazdagság ment el egy luxushajóval.

A Szerelem megkérdezte:

- "Gazdagság, el tudnál engem vinni ?"

- "Nem, én nem tudlak elvinni. A hajóm tele van arannyal és ezüsttel.. Itt neked nincs helyed."

Így hát megkérdezte a Szerelem a Büszkeséget, amelyik szintén egy nagyon szép hajóval haladt el előtte.

- "Büszkeség, kérlek szépen, elvinnél engem?"  

- "Szerelem, én sajnos nem tudlak elvinni, " mondta a Büszkeség, "Itt minden tökéletes, te megrongálhatnád a hajómat"

A Szerelem megkérdezte a Szomorúságot, aki elment mellette.

- "Szomorúság, el tudnál engem vinni?"

- "Oh, Szerelem, " mondta a Szomorúság "én annyira szomorú vagyok, hogy egyedül akarok maradni."

A Jókedv is elment a Szerelem mellett, mert ő annyira jól érezte magát, hogy nem is halotta hogy a Szerelem hívja öt.

Hirtelen azt mondta egy hang:

- "Gyere kedves Szerelem, én elviszlek téged."

Egy öreg beszélt. A Szerelem annyira hálás és boldog volt, hogy egészen elfelejtette megkérdezni az öreg nevét.

Amikor partra szálltak az öreg elment.

A Szerelem észrevette, hogy nagyon sokat köszönhet neki és megkérdezte a Tudást:

- "Tudás, meg tudod nekem mondani, hogy ki segített nekem ?"           

-" Az Idő volt az." mondta a Tudás.

- "Az Idő?" kérdezte a Szerelem.  - "Miért segített nekem az Idő?"                                                                                                                                                                                                                                                                                                  

A Tudás erre azt felelte: - "Mert csak az Idő érzi, hogy mennyire fontos az életben a Szerelem...

Tanmese férfiaknak

Tanmese férfiaknak

 Volt egyszer egy férfi, aki nagyon belefáradt a mindennapi munkába.Ő mindennap dolgozni járt, a felesége meg csak otthon ült.

Szerette volna,  ha a felesége is megtudná, mi mindenen megy keresztül nap mint nap, ezért egy este így imádkozott:

- Mindenható atyám! Mindennap dolgozni járok, és naponta 8 órát robotolok, miközben a feleségem csak itthon ül. Szeretném, ha ő is megtudná, mi mindenen megyek keresztül, ezért kérlek uram, add, hogy  egy napra testet cserélhessünk. Ámen.

Isten az ő végtelen bölcsességében meghallgatta a férfi kérését. A férfi másnap reggel már női testben ébredt. Felkelt, reggelit készített a párjának, felébresztette a gyerekeket, kikészítette az aznapi ruhájukat, reggelit adott nekik, becsomagolta a tízóraijukat, elvitte őket az iskolába, hazament, összeszedte a vegytisztítóba való holmikat, és elvitte, megállt a banknál is, pénzt vett fel, elment bevásárolni, kifizette a számlákat, és rendezte a csekk-könyvet is. Kicserélte a macskaalmot, és megfürdette a kutyát. Ekkor már délután egy óra volt, és igyekeznie kellett, hogy be tudjon ágyazni, hogy rendet rakjon, porszívózzon, és meg a konyhát is felseperje és felmossa. És már rohanhatott az iskolába a gyerekek elé, akik hazafelé még vitatkoztak is vele egy sort. Kitett egy kis sütit meg tejet, és rávette a gyerekeket,  hogy írják meg a leckéjüket és tanuljanak. Ezután felállította a vasalódeszkát, és tévét nézett, miközben vasalta a ruhákat.                                                                         

Fél ötkor nekiállt krumplit hámozni, és zöldséget mosni, hogy egy kis salátát készítsen. Kisütötte a húst, és egy kis zöldbabot is párolt mellé vacsorára. Vacsora után kitakarította a konyhát, beindította a mosogatógépet, majd elrakta a  tiszta edényeket, megfürdette a gyerekeket, és ágyba dugta őket.

9-re már nagyon fáradt volt, és bár a napi munkával még nem végzett, úgy döntött ő is bebújik az ágyba, ahol még elvárták tőle, hogy szeretkezzen, és ő ezt panasz nélkül meg is tette.

Másnap reggel, amikor felébredt, azonnal letérdelt az ágya mellé, és így imádkozott:

- Mennyei Atyám! Nem tudom, mire számítottam. Belátom, hiba volt, hogy irigykedtem a feleségemre, mert képes egész nap otthon lenni. Kérlek Uram, nagyon kérlek, csináljuk vissza a cserét!

És Isten az ő végtelen bölcsességével ezt felelte:

 - Fiam, látom, tanultál a leckéből, és ezért boldogan cserélem vissza a dolgokat abba a formába, amiben eredetileg is voltak. Csak kilenc hónapot várnod kell még. Tegnap este teherbe estél...

Tanmese - A tea

A tea

Kép forrás: deviantart.com

Tea

Japánban idősebb úriemberek egy csoportja rendszeresen összejött, hogy megbeszéljék a híreket, és teázgassanak. Egyik szórakozásuk az volt, hogy igen drága teafajtákat kutassanak fel, hogy azokból újabb ínycsiklandozó keverékeket állítsanak össze.

Amikor a legidősebbre került a sor, hogy megvendégelje a többieket, a legnagyobb ünnepélyességgel szolgálta fel a teát: aranydobozból mérte ki a leveleket. Mindannyian a legnagyobb elragadtatással dicsérték teáját, és tudni szerették volna, hogy milyen különleges kombinációból állította össze ezt a keveréket. Az idős ember mosolyogva így szólt:

- Uraim, a tea, amit Önök oly nagy élvezettel isznak, ugyanaz a tea, amit a parasztjaim isznak a birtokomon. Az élet legfinomabb dolgai egyáltalán nem drágák, és nem is nehéz őket megtalálni.

Megértem.

Akár az én gondolataim lehetnének...

"Az mondják, hogy soha nem tudja meg az ember, mi mindene van, amíg el nem veszíti. 

Nem tudtál értékelni. Az anyagiak soha nem voltak fontosak, mert én csak téged láttalak, amikor rád néztem, azt a férfit, akibe beleszerettem. Most, hogy már hosszú idő óta elmentem, már te is tisztábban látod a képet. Hogy az én szerelmem, veled ellentétben tiszta volt. Soha nem kellett volna tökéletesnek lenned, csak ott lenni mellettem."

Forrás

Aki szeret...

"Aki szeret, annak varrd fel kabátja gombját,

Mert meglehet, hogy felvarrja más;

Aki szeret, annak hallgasd meg baját-gondját,

Mert könnyen meglehet, hogy meghallgatja más;

Aki szeret, azzal sose légy morc, goromba,

Mert könnyen meglehet, hogy rámosolyog más;

Aki szeret, szeresd! Öleld meg naponta,

Mert könnyen meglehet, hogy megöleli más,

És akkor hidd el, nem Ő a hibás!"

Mit akarsz a jövőtől?

"Mit akarsz a jövőtől? - Elfutsz, ha azt mondom téged? - Utánam futsz, ha azt mondom igen?"

Furcsa ez a helyzet

- Furcsa ez a helyzet… mert én még szeretem őt, és nem akarom elfelejteni.

- Mi ebben olyan furcsa?

- Ettől függetlenül szabadulni akarok a fájdalomtól. Attól a fájdalomtól, amit akkor hagyott hátra, mikor úgy döntött: nem akar már velem lenni.

- Nagyon szereted?

- Az életemnél is jobban. Soha nem lesz már más… az olyan lenne, mintha megcsalnám, mintha hűtlen lennék hozzá.

- Nincs igazad – rázta meg a fejét. – Attól még, hogy övé a szíved, szerethetsz mást. Mikor együtt voltatok, a barátaidat akkor is szeretted – csak nem úgy. Fogsz még mást is szeretni, csak nem annyira. És ha Ő úgy dönt, hogy szüksége van rád; belátja, hogy hibázott, te majd visszafogadhatod. De addig is… meg kell próbálnod tovább élni. Hidd el, rá fog jönni, hogy kellesz neki!

- De mikor?

- Lehet, hogy holnap, de az is megeshet, hogy csak évek múlva. Ezért nem szabad megállnod. Élj tovább, ismerj meg új embereket, hiszen csak így jöhetsz rá arra, hogy tényleg Ő kell neked.

Miért jó így nekünk?

"Elszorul a torkom, ha szembe jössz velem. Elárul az arcod, de nem beszélsz te sem. A boldogságunk mellett csendben elmegyünk. Mondd: miért jó így nekünk?"

Az igaz szerelem...

"Az igaz szerelem azt jelenti, hogy a másik ember boldogsága fontosabb számunkra, mint a sajátunk…"

A madár nem azért énekel...

"A madár nem azért énekel, mert tudja a választ. A madár azért énekel, mert van egy dala."

/Maya Angelou/

A hűséges nő...

"A hűséges nő az, aki eldöntötte, hogy egész életében csak egy pasit akar idegesíteni."

Megijeszt a tudat...

"Megijeszt a tudat, hogy az a srác -aki, esküszöm, különleges volt..! pontosan ugyanolyanná vált, mint a többség..."

A szív szeret...

"A szív szeret az ész tudja nem lehet. Így ketten örök ellenfelek. Az ész már lemond a szív még remél ám hiába az okos ész, az érző szív ezerszer többet ér!"

Miért akartad, hogy másmilyen legyek...

 

"Egy téli este volt

A felhők mögé bújt a hold

Rám tört a félelem

Hogy miért nem vagy itt velem

Kerestem az okát

Követtem el, tudom sok hibát

Köztük nem egy végzetest

Hisz sosem voltam tökéletes

Mond miért akartad, hogy másmilyen legyek

Ha nem ment -Mert úgy szerettelek-

Nagyon önző voltál, ez nem állt jól neked

Úgy fáj még."

/Desperado - Bújj hozzám/

Fáj, mert itt hagytál egyedül

"Hát mondd
Mivel lehetne feledni,
Ami együtt volt
S ami rólunk szólt
S ahogy tudtál szeretni
Igen fáj
Mert itt hagytál egyedül
Mint ki bűnös és menekül
Úgy mentél"

"Fáj ahogy változik a világ
S hogy nélküled megy tovább
De sosem felejtem hangulatát
Igen fáj, mert tudom változtál"

/Desperado - Fáj/

Örökre elmegyek

"Most örökre elmegyek, még egyszer megérintelek, de őrzöm az éveket neked!"

/Desperado - Örökre elmegyek/

 

Olyan valaki mellett...

 

"Olyan valaki mellett állj meg, aki nem fél veled lenni.

Akinek minden perc ajándék melletted.

Akinek jó vagy. Pont úgy, ahogy vagy. Mindenkor és akárhogy.

Aki gondol rád, és aki törődik veled.

Aki nem fut el, mikor rossz passzban vagy.

Akinek a legnagyobb félelme életében, hogy elveszít téged.

Aki, ha nem is mondja minden percben, hogy szeret, de érezteti veled minden nap.

Akinek a leghétköznapibb pillanat is ünneppé változik melletted.

Akinek a szeme mosolyog, ha rád néz.

Aki átölel egy nehéz nap után, és meghallgat, ha fáj valami.

Ilyen valaki mellett horgonyozz le. Soha, ne érd be kevesebbel... "

Az élet hosszú...

"Az élet hosszú, és nem kell mindig ugyanazt csinálni. "

/Oroszlán Szonja/

Változás

"Ne a változástól, az állandóságtól félj!"
(Lao-ce idézet)



"Szebbeket, mint remélnél,
Jobbakat, mint várnál."
(Ismeretlen)

Végtelen...

"Egy homokszemben lásd meg a világot, egy vadvirágban a fénylő eget, egy órában az örökkévalóságot,  s tartsd a tenyeredben a végtelent!"

/William Blake/

Egy, aki minden visz

Én ezt úgy hívom, hogy "egy, aki mindent visz”.

Igen, jön valaki, aki egyszerűen ellopja a gondolataid, átszínezi az életedet, megváltoztat mindent. Tényleg mindent.

Hozzá akarsz idomulni, neki akarsz megfelelni, csak Ő van, nincs más. Igazából Te sem vagy már, csak általa.

A hangulatod, az érzéseid, a napjaid, a perceid..mind-mind tőle függnek. És nem is bánod.

Csak egy ilyen jön. Csak egy ilyen adódik az életben.

Mert Ő van megírva neked, senki más."

(Jurák Kata)

Újra felállunk

"Csináld úgy, hogy azzá válj, ami boldoggá tesz. Ideje lenne kitörölni a kliséket, miszerint szenvednünk kell, és naponta darabokra törni. A fenéket. Igen, kapunk pofonokat, elesünk a lépcsőn, de soha nem az számít, hogy mekkorát koppanunk, hanem az, hogy hiszünk-e magunkban annyira, hogy újra meg újra felálljunk, és akár véres, remegő térdekkel, de megtegyünk még egy lépést. Csak ez számít. A sebek begyógyulnak. Látni fogják, hogy ott vannak, és segítenek - csak fogadd el."

/Oravecz Nóra/

Merj szembenézni saját magaddal!

"Merj szembenézni a saját tükörképeddel! Ez az első lépés a talpra álláshoz. Harc, amit meg kell vívnod a menekülések helyett. Egy napon pedig nemcsak sajátodéba, de mások szemébe is büszkén nézel majd."

/Csernus Imre/

Mond ki!

„21 év házasság után a feleségem arra kért, hogy vigyek el egy másik nőt egy vacsorára és utána esetleg egy mozira. Majd hozzátette:

"Szeretlek, de tudom, hogy ez a másik nő is szeret és jól esne neki, ha egy kis időt együtt töltenétek..."

És ez a bizonyos másik nő, akivel a feleségem kért, hogy randizzak nem más volt mint az Édesanyám, aki már 19 éve özvegy volt, viszont a munkám és a 3 gyerek miatt ritkábban tudtam látogatni, jóformán csak a nagyon jeles alkalmakkor. Még aznap este felhívtam, hogy menjünk el egy vacsorára meg esetleg egy moziba utána...
"Mi történt, jól vagy, minden rendben?” - kérdezte aggódva.
Talán nem is csodálom, viszonylag későn este hívtam és ez a meghívás eléggé váratlan is volt, mivel ilyen randink soha nem is volt még.
"Semmi baj nem történt, csak gondoltam jó lenne egyet vacsorázni, beszélgetni.” válaszoltam. "Csak te és én". ..Majd egy kis néma csönd után rávágta, hogy "Nagyon szeretném, ez nem is kérdés".
Azon a pénteken ahogy érte mentem, hogy felvegyem a házánál egy kicsit ideges voltam, bár láttam rajta, hogy ő is elég izgatott a randi miatt. Az ajtóban várt, már a kabátját is magára vette. Még fodrásznál is volt előtte, a haja szépen begöndörítve és azt a ruhát viselte, amit a legutolsó házassági évfordulójukon vett fel. Úgy mosolygott mint egy angyal. „Mondtam a barátnőknek, hogy randink lesz, teljesen odavoltak” szólt egyből, ahogy beült az autóba. "Alig várják, hogy meséljek mi volt a találkánkon.” Elmentünk egy hangulatos kis étterembe, úgy belém karolt mintha csak a First Lady lett volna. Éreztem, hogy milyen büszkén állt az oldalamon, mint, ahogy egy igazi anyának kell.
Miután leültünk, elkezdtem felolvasni a menüt, mivel nem igazán látta tisztán az apró betűket. Ahogy olvastam, nagyjából a felénél felnéztem és láttam, milyen ámulattal bámul engem, egy kedves mosollyal az arcán. „Régebben mindig én olvastam fel a menüt neked amikor kicsi voltál.” - mondta, majd a tekintetében látszódott is, hogy elmerengett ezeken a régi szép időkön. Nagyon kellemes, jó kis beszélgetés volt.
Lényegében átbeszéltük kinek mik a jelenlegi dolgai, élményei stb. tehát jól elnyúlt, sőt olyannyira, hogy le is késtük a mozit is. Később, ahogy megérkeztünk a házhoz ezt mondta: „Mit szólsz egy következő alkalomhoz, de csakis ha megengeded, hogy a vendégem légy kisfiam.” Mondtam legyen, semmi gond.
„Milyen volt a randi?” - kérdezte a feleségem, mikor hazaértem. „Nagyon jó, sokkal jobb, mint amit elképzeltem” - válaszoltam neki lelkesen.
Pár nappal később édesanyám meghalt egy hirtelen szívrohamban. Nem tudtam semmit tenni, teljesen váratlan volt, így elbúcsúzni sem volt lehetőségem. Nem sokkal rá pedig jött egy boríték, egy előre kifizetett számlával, rajta az étterem neve, ahol a közös randink volt, benne egy cetlivel: "Előre kifizettem a számlát, mert nem voltam benne biztos, hogy már ott lehetek. Két főre, egyik a tiéd a másik pedig a feleségedé. Soha nem fogod megtudni, milyen fontos volt nekem az az este!
" Szeretlek fiam!.”
Most már tudom, hogy milyen fontos, hogy kimondjuk: "Szeretlek” és azt a másikat akkor szeressük amikor lehet, amikor velünk van. Semmi más az életben nincs olyan fontos mint a családunk. Szánjunk rá elég időt és ezt akkor tegyük amikor lehet, ne akkor amikor már esetleg késő..."

Sokat jelentenek egymásnak...

"Vannak pillanatok, amikor az élet bizonyos embereket elválaszt egymástól, csak azért, hogy mindketten megértsék, milyen sokat jelentenek egymásnak."

/Paulo Coelho/

Értse meg mennyire fontos

"Ahelyett, hogy vennék Neked valamit, amit szeretnél, valami olyat adok Neked, ami az enyém, ami tényleg az enyém. Egy ajándékot. Valamit, ami jelzi, hogy tisztelem azt az embert, aki itt ül velem szemben, és arra kérem, hogy értse meg, mennyire fontos, hogy vele lehetek. Most már van valamije, ami egy kicsit én vagyok, van belőlem egy darabkája."
/Paulo Coelho/

Mert a boldog ember nem bánt...

"Minden rossz végezetül azt találja el, aki kilőtte. Hogy minden bántás végeredményben azt bántja, aki kiszórta magából.

Mert a boldog ember nem bánt, ellenben aki bánt, nem boldog."

Forrás

Elengedni...

"Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad. Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás. Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük. (...) Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján - abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj."
/Müller Péter/

A Figyelem

A legtöbb, amit egy másik embernek adni tudsz, a figyelem.

Legyen az a másik ember a gyereked, a férjed, a feleséged vagy egy idegen. A figyelem nem azt jelenti, hogy ránézek, hanem azt, hogy figyelek a lelkére, az életére, a sorsára, a gondjára, a bajára, az örömére és a bánatára – odaadom magamat neki. Amíg figyelem, csakis ő érdekel engem, és nem saját magam. A vele történt dolgok fénybe kerülnek, számomra is fontossá válnak, átélem őt, és egy ideig elfeledkezek az én életemről, és az övé lesz a fontos. Egyébként mindezt, amit elmondtam, úgy is hívhatod, hogy Szeretet.

/Müller Péter/

Megbocsátás

"A Megbocsátás fölrepít a csata hevében kimondott sértések fölé, hiszen azokat előbb vagy utóbb úgyis eltörli az idő, ahogy a szél is eltünteti a lábnyomokat a sivatagban."

/Paulo Coelho/

Szeretnie kellett volna

"Nincs rosszabb annál, amikor valaki, akinek szeretnie kellett volna bennünket, csak úgy elmegy."

/Ava Dellaira/

Szomorúság bánat

"A szomorúság tovaszáll az idő szárnyain."

/Jean de La Fontaine/

"Mielőtt részed lehetne az öröm érzésében, meg kell ismerned a bánatot."

/Betty J. Eadie/

"Minden perc, amit aggodalmaskodással töltesz, 60 másodpercnyi elveszett boldogság."

/David Michie/

Újra kezdheted

"Még jó, áldás, hogy te választhatsz, hogy melyik úton jársz!
Még jó, hogy minden nap újra kezdheted!
Még jó, hogy ma is láthatom ,hallhatom, foghatom, tehetem,
nevethet, sírhat, szerethet, itt lehet, elmehet..."

/Kowalsky - Hála Veled/

A baj belül van

"A bőrt, vágást, sebet össze lehet varrni, de azzal csak a külső sérüléseket lehet meggyógyítani. Nekem minden bajom belül van."

/Jessica Sorensen/

Ne becsülj le engem!

"Ne becsülj le engem! Többet tudok, mint amennyit mondok, többre gondolok, mint amennyit beszélek, és többet veszek észre, mint gondolnád." 

Eckhart Tolle idézetek

"Soha semmi nem történt a múltban: minden a mostban történt.
Soha semmi nem fog történni a jövőben: minden a mostban fog történni."

Tavasz idézetek

Tél tanít hallgatásra
Tavasz ébredésre
Ötvös ősz elmúlásra
Nyár reménykedésre.

/Tar Károly/

A tavasz reményteljes, a nyár büszke, az ősz alázatos, a tél ellenálló.

/Cecelia Ahern/

Tavasz. A legjobb időpont a változásra, és a változtatásra.

/Leiner Laura/

Bimbó-fejtő szép tavasz!
Mint kis gyermek, olyan az:
A mogorva tél után
Fürge, tiszta, friss, vidám!

/Zigány Árpád/

A tavasz a kedvenc évszakom (...). Már a neve is szép; ha valaki csak kimondja, hogy "tavasz", már látja a virágokat, a szálló pillangókat, a húsvéthétfőt, de ha valaki azt mondja, "ősz" vagy "tél", az mit lát?

/Marcello D`Orta/

Hogyan kérjünk az angyaloktól? (2)

Az életünkben számos olyan dolog van, amin változtatni szeretnénk. Ezek között biztos, hogy van olyan, amiről úgy gondoljuk, hogy egyedül képtelenek vagyunk rá. Ezért kell segítséget kérni az angyaloktól, és ezért kell bevonnunk életünkbe az angyalokat.

Eljött az idő, hogy megtaláljuk első angyalunkat!

Komoly feladat előtt állunk, de aggodalomra semmi ok, nem lesz nehéz.
Egyetlen feltétel van csupán: soha, de soha ne hívjunk angyalt játékból!!!

Először is foglaljunk helyet egy kényelmes fotelban, és dőljünk hátra. Gondolkozzunk el egy pillanatra azon, hogy jelen pillanatban miért is akarunk kapcsolatba lépni az angyalok birodalmával. Legyünk teljes mértékben őszinték magunkhoz! Javítani szeretnénk az életmódunkon? Szerelmi bánatunk van,  amin képtelenek vagyunk egyedül túl tenni magunkat? Esetleg valami hiba csúszott a számításainkba, amelyet rendbe akarunk hozni?
Ha ezeket végiggondoltuk, akkor vegyünk egy darab papírt, és írjunk egy apróhirdetést az angyalok számára. Ez kicsit furcsán hangzik, de próbáljuk úgy felfogni a dolgot, hogy keresünk egy olyan valakit, aki elvégezne nekünk egy szolgáltatást, vagy egy tanárt, akitől tanulhatnánk.

Íme egy minta az angyalhirdetésre:

„Angyalt keresek, aki hajlandó segíteni pénzügyi gondjaim megoldásában. Olyan támogatást várok, amely segít békét és jólétet teremteni az életemben.”

Ha elkészültünk a hirdetés megírásával, akkor tartsuk a kezünkben a papírkát, csukjuk be a szemünket, és összpontosítsunk arra, hogy egy fénylényt idézzünk fel magunk előtt. Felolvashatjuk hangosan is a hirdetést. Nem kell aggódnunk, hogy valamit elrontottunk, hiszen nincs rossz módszer arra, hogy segítséget kérjünk egy angyaltól. Legalábbis addig nem, amíg udvariasak vagyunk.
Ha szükségét érezzük, még egy imát is elmondhatunk. Ha ezekkel meg vagyunk, tegyük a zsebünkbe a papírt.

Egy valami azonban nagyon fontos: ne kürtöljük szét a világban, hogy angyali segítséget kértünk. Semmi szükség arra, hogy negatív gondolatok megzavarjanak bennünket.

Ne számítsunk arra, hogy az angyalunk arany, vagy ezüst pompában megjelenik körülöttünk. Az angyalok működése gyakran titokzatos. Olyan esemény keretén belül fogjuk megtapasztalni jelenlétüket, és segítségüket, amely a mindennapi életünkhöz tartozik. Pl. kinyitunk egy könyvet, és megtaláljuk benne azt a választ, amit keresünk. Amikor angyalok vannak körülöttünk, nincsenek véletlenek. A mi dolgunk tehát az, hogy felnyissuk a szemünket, és fejlesszük érzékenységünket.
 

Az angyalok vezetők, segítők, barátok, és csak a hívásunkra várnak. 
Forrás

U.I.: Mire figyelj, ha kérsz az angyaloktól?

Nagyon pontosan kell fogalmaznunk! Nem elég csak úgy nagyjából, a lehető legrészletesebben kell szavakba foglalni a kérést. Koncentrálj a végeredményre!

Hogyan kérjünk az angyaloktól? (1)

Ezt a gyakorlatot akkor végezd, amikor egyedül vagy, kapcsold ki a telefonod és minden elektronikus zajforrást, amely zavarhat téged. 

Gyújts meg egy szál fehér gyertyát. Helyezkedj el ülve, kényelmesen, a hátad legyen megtámasztva. A gyertyát tedd magad elé, úgy, hogy jól lásd. A végtagjaidat ne keresztezd, a kezeidet helyezd kényelmesen a combodra, majd lazítsd el magad, amennyire csak tudod – engedd, hogy minden feszültség távozzon belőled. Lélegezz egyenletesen, ez segíteni fog az ellazulásban. Most nézd a lángot néhány percig, ne gondolkozz közben semmin, csak figyelj a lángra. Ha eltelt már néhány perc így, mondd ki hangosan vagy magadban:

„Angyalok, Isten fényei! Kérlek, teremtsetek egyensúlyt bennem. Segítsetek a félelemtől megszabadulnom, segítsetek, hogy a félelem helyét átvegye a hit, az öröm és a remény!”

Most hunyd le a szemed. A légzésed továbbra is egyenletes és nyugodt. Nem kell semmit tenned, csak maradj így 8-10 percig, vagy amíg úgy érzed, hogy szükséges. Ne gondolj az időre! Az angyalok dolgozni fognak „rajtad” azalatt, míg lehunyt szemmel pihensz. Amikor kinyitod a szemed, sokkal jobban érzed majd magad. Nyugodt, kipihent és energikus leszel. Végül mondj köszönetet az angyaloknak!
Ezt a gyakorlatot bármikor elvégezheted, amikor úgy érzed, szükséged van rá, akár naponta is.

Forrás: www.nlcafe.hu

Jobb napok

"A rajtunk most átvonuló zivatar annak előjele, hogy egünk nemsokára kiderül, s jobb napokat fogunk látni, mert lehetetlen, hogy akár a baj, akár a jó örökké tartson, s ebből az következik, hogy mivel a baj már soká tart, a jónak közel kell lennie."

Ha nagyon akarod, megtalálod a reményt

"Ha nagyon akarod, megtalálod a reményt. Egy gyerekben, egy bárban elhangzó dalban, vagy annak a szemében, akit szeretsz. És ha szerencsés vagy - úgy értem a földkerekség legszerencsésebb embere - abban, aki ugyanúgy szeret téged, mint te őt."

/Tuti gimi/ 

Csak mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd, az még nem jelenti, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével.

/Gabriel García Márquez/

Miért kell minden szívnek összetörnie?

"Albert Camus egyszer azt írta: "Áldottak azok a szívek, amelyek képesek meghajolni. Azok sosem törnek meg." De elképzelem, hogy ha nincs összetörve, akkor nincs minek gyógyulnia. És ha nincs gyógyulás, akkor nem tanultunk belőle semmit. És ha nem tanultunk belőle semmit, akkor nincs küzdelem. Pedig a küzdelem az élet része. Ezért kell minden szívnek összetörnie?"

/Tuti gimi/

Bízok benne, hogy jó emberekkel csak jó dolgok történnek...

"- Tudja, amikor az életemre gondolok, és arra, hogy ki is vagyok, akkor csak küzdök amiatt, hogy higgyek benne, érti? Bízok benne, hogy jó emberekkel csak jó dolgok történnek, hogy minden megoldódik, hogy minden helyrejön.
- Mondja el, mitől fél, mitől érzi így magát? Azt hiszem, a kudarctól. - Mindannyian küzdünk. Ez az életünk része. Van valakije, aki segíthet magának? Nincs. És ez a legrosszabb. A magány. Egy lesújtó, sötét magány, amitől úgy érzem, mintha elveszett volna a világ összes varázsa. Tudom, hogy fél a jövőtől és borzalmasnak tűnik a világ, de tudnia kell, hogy amikor a dolgok menthetetlennek tűnnek, akkor az emberek magára találnak. Mindig van segítség, és nincs egyedül."

/Tuti gimi/

Mond ki!

Ha lenne egy barátod, akiről tudnád, hogy nem fogod többé látni, mit mondanál neki? Ha tehetnél egy utolsó dolgot egy olyan embernek, akit szeretsz, mi lenne az? Mondd ki! Tedd meg! Ne habozz! Semmi sem tart örökké.

/Tuti gimi/ 

Kép forrás: Lost in memory / Sad picture

 

A boldogság fontosabb

"Tudod miért van az, hogy a gyerekek összevesznek, majd rövid idő után ismét együtt játszanak? Azért, mert számukra a boldogság fontosabb, mint a büszkeség..."

Mennyire szeret...

"Hogy mennyire szeret valaki, azt onnan tudod egészen pontosan bemérni, hogy mennyire tudja a hibáidat megbocsátani."

/Müller Péter: Benső mosoly/

Hol rontottam el

Férfi: Hol rontottam el Mester?
Mester: Mindenhol fiam!
F: Az hogy lehet, úgy érted mindent rosszul csináltam?!Az nem lehet, én megtettem mindent.
M: Nem fiam, Te tettél, de épp a "mindent" nem tetted meg!
F: Hogy érted ezt?
... M:Anyát akartál, fiam, megkaptad!Mond mit jelent szerinted az hogy "anya"?
F: hát, aki elvégzi a háztartást, ellátja a gyerekeket meg ilyesmi.
M:Hát ez az látod, nem ezt jelenti!!A nőt jelenti fiam aki szerelmével táplálja a családot!! De a tüzet nem csak őrizni, de táplálni is kell! S Te nem törődtél a Fényével!
F:Na, de mi lett a szerelmével??
M:Megölted!
F: ÉÉÉN? Én öltem meg?Az nem lehet, én szerettem!!
M: Valóban? Akár egy háztartási gépet!!!S pont úgyis birtokoltad!Gondolod egy házassághoz elég ez?
F:Na, de hol hibáztam, Mester?
M:Megfeledkeztél róla fiam, hogy ott él benne a lélek!Mert a nő szerelme a lekéből fakad!Három kör egymás körül:Lány, a belső kör, nő a középső, s anya a legkülső.Te csak az anyát szeretted, de közben megfeledkeztél a nőről!!S egyáltalán nem érdekelt a benne élő lány, a tiszta gyermek!Te voltál az ő tükre, de Te önmagaddal voltál elfoglalva, ahelyett hogy ővele foglalkoztál volna!!Neked csak az anya kellett, de nő nélkül nincsen anya, s ha elhal a gyermek, kihuny a szerelem tüze!.Magára hagytad, elfordultál tőle, s lassan halkul, elsorvadt a lángja a Fénye!!!
F:De mit tegyek most Mester?
M:Figyelj, s tanulj tőle!!
F:ÉN tanuljak tőle?Dehát én vagyok az erő, mit tanulhatnék egy gyenge nőtől?
M:Ezt fiam.Gyengédséget!Mert ez az Ő ereje.A szíve!Messze felül van ez a Te erődtől!
F:De hogyan tehetném ezt Mester?
M:Mondtam már!Figyelj!Figyeld és csendesedj el!!Kérdezd és hallgasd!Ne, Te legyél a fontos, hanem ő! Ismerd meg.Nem csak kívül, belül is!Mire vágyik mit kíván, mit szeret!!S hagyd el a kifogásaid!
F:Na, de Mester én nem fogom feladni önmagamat!!
M:Akkor bizony elvesztél fiam.Mert ő a Te Forrásod, Ő az aki téged táplál, s őnélküle Te csak félember vagy!!Persze kereshetsz másikat, de amíg meg nem érted, el nem fogadod minden nőben él a lélek, csak egy üres tükör maradsz!! Tehát Te döntöd el megtöltöd-e tükrödet a Tűz fényével, vagy csak nyers erődben fürdeted magad!Engedd meg, hogy Megmutassa magát Neked, szeresd, óvd, és öleld,hogy biztonságban érezze magát, s akkor megnyitja majd neked fiam, a Gyönyör kapuját!!
Mert a nő a tudás, a bölcsesség forrása, s tudatása azért adatott hogy tápláljon, s erőssé tegyen Téged, ha Te befogadod.De a forrást óvni és táplálni kell, tükrözni, mert elapad!S ő felemel Téged, fiam azért hogy Te is emelhesd őt!!Így működik!Koronázd meg a nőt, hogy királya lehess!!S óvd mit a legbecsesebb ékszert, mert Ő a Te igazi kincsed!! S nélküle erőd tán lesz, de elsorvad a szíved!!
F:Köszönöm, Mester! Tehát ez a minden, a lelke, a Forrása!Így lesz!Királynővé teszem a nőmet, s a királya én leszek!

S azt hiszitek ez mese?!Pedig nem az!Ez az igaz szerelem, ahol a nő a Föld, s a férfi az ő Napja, hiszen a Földben van elültetve a MAG,benne él a tavasz, a nyár, minden virág, s az új élet belőle fakad, de mit ér a Föld s a Mag, a Nap fénye nélkül, s mit ér a Nap fénye a Föld nélkül, ahol fű, fa, virág a Nap fényét szomjuhozza?S mit ér a sivatag, ahol a Nap fénye elpusztít minden növényt, s helyén csak kopár sivatag marad?

Ne lopd más idejét!

– Idefigyelj – mondta komoran -, ha egyszer megígérted valakinek, hogy ekkor és ekkor itt vagy amott leszel, és nem vagy ott időben, csak két mentséged lehet: meghaltál, vagy olyan beteg vagy, hogy mozdulni se tudsz! Hogy nem haltál meg, azt látom. Nos, mi a betegség, hadd hívjam a doktort?!
     Elmondtam neki szorongva ott a sötétben, hogy mi történt. Nagyapám szó nélkül végighallgatott. Mikor aztán kifogytam a szóból, megszólalt. Súlyos, lassú beszéddel.
     – Idefigyelj – mondta. – Vannak emberek ezen a földön, akik úgy dobálják ide-oda a szavakat, meg az ígéreteket, hogy azoknak semmi értékük nincsen többé. Mi, Wassok nem ezek közé tartozunk. Ha mi mondunk valamit, az áll, mint a sziklakő. Ha mi a szavunkat adjuk, azt tartjuk is, ha belepusztulunk is! Érted?
     – Értem – hebegtem megrendülve.
     – Dehogyis érted – csapott le reám a szava -, de elmagyarázom úgy, hogy megértsed. Látod itt a mellényem zsebében az aranyórát? Nagyapámtól kaptam, amikor leérettségiztem. Amikor leérettségizel, a tied lesz. Ez az óra számomra minden csecsebecsénél értékesebb. De ellophatod. Visszaadhatod, vagy megtérítheted az árát. Ellophatod valakinek a lovát, a tehenét, ökrét, vadászpuskáját. Mindenét ellophatod és visszaadhatod megint, vagy megtérítheted az árát. Csak egy valamit, ha ellopsz valakitől, nem térítheted meg soha. S ez az idő! Ha valakinek az idejét lopod, azt úgy megloptad, hogy soha jóvá nem teheted. A várakozásban eltelt időt semmi hatalom a földön nem hozhatja vissza. Nincs, eltelt, vége. Örökre elveszett, és te voltál az, aki a jóvátehetetlen veszteséget okoztad. Érted?
     Értettem. Úgy megértettem, hogy attól a naptól kezdve, ha valakinek szavamat adom, hogy ekkor és ekkor itt vagy amott leszek – akkor már ott vagyok öt perccel azelőtt, még ha vénasszonyok esnek is az égből, ahogy drága jó nagyapám szokta volt mondani. Erre neveltem gyermekeimet és unokáimat is. Nem azért, mert késni neveletlenség, hanem mert több annál. Aki öt percet késik, az öt percet ellop valakinek az életéből, amit nem tehet jóvá soha.
     – A megbízható embert még ellensége is tiszteli – mondta volt nagyapám -, mert a megbízható ember a társadalom sziklaköve, amire országot lehet építeni. A többi szemét, amit elfú a szél…”

(Wass Albert: Nagyapám tanítása)

Semmi sem érkezik idejében...

“Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk reá. Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki. De egy napon észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben … Két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak amikor megértek e találkozásra … Megértek, nem éppen hajlamaikkal vagy szeszélyeikkel, hanem belülről, valamilyen kivédhetetlen csillagászati törvény parancsa szerint, ahogy az égitestek találkoznak a végtelen térben és időben, hajszálnyi pontossággal, ugyanabban a másodpercben, amely az ő másodpercük az évmilliárdok és a tér végtelenségei között.”
(Márai Sándor: Eszter hagyatéka)

Csak úgy kerülheted el...

“Csak úgy kerülheted el azt, hogy nyomorúságosnak érezd magad, ha nincs elég időd azon töprengeni, boldog vagy-e vagy sem.”

 (George Bernard Shaw)

Az életnek minden negatív történésére van egy pozitív válasza

Egyszer történt egy hajótörés, amit csak egy ember élt túl. Őt a víz egy lakatlan sziget partjára vetette. Azon merengett nap mint nap, hogy jöjjön és mentse meg végre valaki. Mindennap kémlelte a horizontot, hátha meglát egy hajót, ami megmentheti, de hiába…

Végül, beletörődve sorsába, épített magának egy kis kunyhót a szigeten.

Aztán egy napon, amikor elment halászni, hogy legyen aznapra is mit ennie, szörnyű dologra ért vissza. Az egész kunyhó lángokban állt! Teljesen elégett, úgy, hogy csak hamu maradt belőle.

A hajótörött teljesen elkeseredett. Nemcsak hogy hajótörést szenvedett, de mire beletörődött a sorsába, és épített magának egy kis zárt menedéket, az is oda lett.

– Hogy történhetett még ez is meg velem?! Mivel érdemeltem ki ezt a rosszat?! Pedig már kezdtem megbarátkozni az egyedüllét gondolatával, és olyan jól éreztem magam ebben a kis kunyhóban, miért kellett még ezt is elvenni tőlem?! – kiáltozott kétségbeesetten.

Másnap kora reggel, amikor kisírt szemét kinyitotta, arra ébredt, hogy kiköt egy hajó.

Nem hitt a szemének! Amikor felszállt a hajóra megkérdezte a kapitányt, hogy honnan tudták, hogy ő ott van.

– Abból a nagy füstből, amit csináltál. Abból láttuk, hogy van itt valaki a lakatlan szigeten – felelte a kapitány.

Tanulság: Az ember életében vannak olyan időszakok, amikor mindent elveszettnek érez, mert annyi rossz dolog történik vele. De az életnek minden negatív történésére van egy pozitív válasza!

Nagyon igaz

A lelkipásztor szombat reggel meglehetősen nehéz körülmények között próbált felkészülni a prédikációra. A felesége elment vásárolni, esett az eső, a kisfia unatkozott, nyugtalan volt, mert nem tudott mihez kezdeni magával.

Végül a lelkész kétségbeesésében elővett egy régi magazint, hogy átlapozza. Talált egy szép színes oldalt, amely a világ térképét ábrázolta. Kitépte a lapot, szétszaggatta, a darabkákat szétszórta a szoba padlóján és ezt mondta a fiának:

– Johnny, ha össze tudod rakni a térképet, kapsz tőlem egy huszonöt centest.

A lelkész azt hitte, hogy egész délelőttre való munkát adott a kisfiúnak. De tíz perc múlva kopogtattak az ajtón. A kisfia volt, az összerakott képpel. A lelkész megdöbbent, hogy fia ilyen gyorsan végzett a feladattal. Ott voltak a papírdarabkák, gondosan összerakva, ott volt a hibátlan világtérkép.

– Kisfiam, hogy tudtad ilyen gyorsan összerakni? – kérdezte a lelkész.

– Ó! – mondta Johnny –, nagyon egyszerű volt. A másik oldalon egy ember képe van. Egy papírt letettem a földre, összeraktam az embert, aztán egy papírlapot tettem a tetejére és megfordítottam az egészet. Rájöttem, ha rendbe teszem az embert a világ is rendben lesz.

A lelkész mosolygott és átadta fiának a negyeddollárost.
Ezzel megadtad a holnapi prédikációm témáját – mondta.

„Ha az ember rendben van, akkor rendben lesz a világa is!”

Mély tanulság rejlik ebben a gondolatban. Ha szerencsétlennek érzed magad a világban, és a világot meg akarod változtatni, a legjobb hely, ahol kezdheted, magad vagy. Ha a lelki beállítottságod pozitív, a világod problémái meghajlanak előtted!

Az Idő érti meg...

 Forrás: Wikipedia

 

Volt egyszer nagyon régen egy sziget, ahol emberi érzések éltek: a Vidámság, a Bánat, a Tudás, a Büszkeség és még sok más, így a Szeretet is.

Egy napon az érzések tudomására jutott, hogy a sziget süllyed, ezért valamennyien előkészítették a hajóikat és elhagyták a szigetet. Egyedül a Szeretet akart az utolsó pillanatig maradni.

A sziget teljes elsüllyedése előtt a Szeretet segítséget kért a többiektől. A Gazdagság egy luxushajón úszott el a Szeretet mellett, megkérdezte tőle:

– Gazdagság, el tudnál vinni magaddal?
– Nem, nem tudlak! A hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, itt nincs már hely a számodra!

Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeséget, aki egy csodaszép hajóval közeledett:

– Büszkeség, kérlek, el tudnál engem is vinni?
– Nem Szeretet, nem tudlak elvinni -, válaszolt a Büszkeség, mert itt minden tökéletes, és Te esetleg árthatnál a hajómnak!

Így hát, a Szeretet megkérte a Bánatot is, aki éppen előtte hajózott el:

– Bánat, kérlek, vigyél el magaddal!
– Óh Szeretet, mondta a Bánat -, én ugyan nagyon szomorú vagyok, de egyedül kell maradnom a hajómon!

A Vidámság is elhúzott a Szeretet mellett, de olyan elégedett és boldog volt, hogy meg se hallotta a Szeretet kérését.

Hirtelen megszólalt egy hang:

– Gyere Szeretet, én elviszlek téged!

Aki megszólalt, már nagyon öreg volt. A Szeretet olyan hálás volt és olyan boldog, hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét. Amikor partot értek, az öreg elment. A Szeretet úgy érezte, sokkal tartozik neki, ezért megkérdezte a Tudást:

– Tudás, meg tudod mondani, ki segített nekem?
– Az Idő – mondta a Tudás.
– Az Idő?- kérdezte a Szeretet. Miért segített rajtam az Idő?

A Tudás válaszolt:

– Mert csak az Idő érti meg, hogy milyen fontos az életben a SZERETET.

Simogatást várnál...

„Igazán attól fáj az ütés, 

Kitől simogatást várnál,

S nem adhatod vissza,

Mert rögtön belehalnál.”    

(Radnóti Miklós)

Angyal emberek

"Több embert ismerek, akinek szárnya van - igenis szárnya. Csak nem szoktak erről beszélni, nem is lenne helyénvaló. Még viselni is csak rejtve szokták, zakó, kabát vagy blúz alatt. Elvégre nem lehet fedetlen szárnyakkal villamosra szállni, még akkor se, ha nincsen tábla, amely kimondaná: "Szárnyakkal felszállni tilos!" "

/Ancsel Éva 

1927. május 23. — 1993. május 1. 

magyar költő, filozófus, esszéíró/