2020. július 8., szerda

Nagyon jó volt. Köszönöm.

Hétvégi pihenés

Elindultam. Te már úton.
Messzebbről érkeztél.
Néztem a buszról a tájat, haladnak a fák egymás után.
Magam mögött hagyom a gondokat legalább erre a kis időre.
Megérkeztem, te ott vártál. Ölelés.
KÖSZÖNÖM.
Mentünk tovább autóval. Nézelődtem, beszélgettünk... jé pipacs mező. "Megállunk!"- Te.
"Ó ne álljunk meg, vissza kell akkor fordulni!" - Én.
Megálltunk.
KÖSZÖNÖM.
Odaértünk. Remek hely volt, szuper szállás. Körülnéztünk. Bevásárlás. Külön tetszett. :) Sétáltunk is. Kellemes volt.
KÖSZÖNÖM.
Másnap hűvös idő, de mi nem unatkoztunk. Felfedeztük a környéket. Cukrászda, mindenféle csodasüti és fagyi.
Filmes délután és este. Ez is kellett, hiányzott egy ilyen nap. Nyugalom árasztotta el a helységet. Nem gondoltam semmire, ami otthon van. Csak vagyok itt, otthontól kicsit távol. Csak vagyunk!
KÖSZÖNÖM.
Még egy nap. Egy utolsó, de nem a legutolsó, csak a mostani hétvégén.
Csak most egy ideig nem találkozunk.
Ez a nap is fantasztikus volt, sétáltunk nagyot a kertben. Nagyon jó volt. 
KÖSZÖNÖM.
Még egy ebéd "záróprogram"... majd vissza a szállásra, pakolás. Még egy óra, ami a miénk volt összebújva. Gyorsan eltel ez az óra... ez a hétvége...
Indulás. Jött a buszom. Elbúcsúztunk. Nagy ölelés.
KÖSZÖNÖM.

/Író: Én/