“Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor
felkészültünk reá. Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt
hisszük, játszik velünk valaki. De egy napon észrevesszük, hogy
csodálatos rend és rendszer volt mindenben … Két ember nem találkozhat
egy nappal sem előbb, csak amikor megértek e találkozásra … Megértek,
nem éppen hajlamaikkal vagy szeszélyeikkel, hanem belülről, valamilyen
kivédhetetlen csillagászati törvény parancsa szerint, ahogy az égitestek
találkoznak a végtelen térben és időben, hajszálnyi pontossággal,
ugyanabban a másodpercben, amely az ő másodpercük az évmilliárdok és a
tér végtelenségei között.”
(Márai Sándor: Eszter hagyatéka)
(Márai Sándor: Eszter hagyatéka)
