2019. március 27., szerda

Eckhart Tolle idézetek

"Soha semmi nem történt a múltban: minden a mostban történt.
Soha semmi nem fog történni a jövőben: minden a mostban fog történni."



Tavasz idézetek

Tél tanít hallgatásra
Tavasz ébredésre
Ötvös ősz elmúlásra
Nyár reménykedésre.
/Tar Károly/


A tavasz reményteljes, a nyár büszke, az ősz alázatos, a tél ellenálló.
/Cecelia Ahern/


Tavasz. A legjobb időpont a változásra, és a változtatásra.
/Leiner Laura/


Bimbó-fejtő szép tavasz!
Mint kis gyermek, olyan az:
A mogorva tél után
Fürge, tiszta, friss, vidám!
/Zigány Árpád/


A tavasz a kedvenc évszakom (...). Már a neve is szép; ha valaki csak kimondja, hogy "tavasz", már látja a virágokat, a szálló pillangókat, a húsvéthétfőt, de ha valaki azt mondja, "ősz" vagy "tél", az mit lát?
/Marcello D`Orta/










2019. március 26., kedd

Hogyan kérjünk az angyaloktól? (2)


Az életünkben számos olyan dolog van, amin változtatni szeretnénk. Ezek között biztos, hogy van olyan, amiről úgy gondoljuk, hogy egyedül képtelenek vagyunk rá. Ezért kell segítséget kérni az angyaloktól, és ezért kell bevonnunk életünkbe az angyalokat.

Eljött az idő, hogy megtaláljuk első angyalunkat!

Komoly feladat előtt állunk, de aggodalomra semmi ok, nem lesz nehéz.
Egyetlen feltétel van csupán: soha, de soha ne hívjunk angyalt játékból!!!

Először is foglaljunk helyet egy kényelmes fotelban, és dőljünk hátra. Gondolkozzunk el egy pillanatra azon, hogy jelen pillanatban miért is akarunk kapcsolatba lépni az angyalok birodalmával. Legyünk teljes mértékben őszinték magunkhoz! Javítani szeretnénk az életmódunkon? Szerelmi bánatunk van,  amin képtelenek vagyunk egyedül túl tenni magunkat? Esetleg valami hiba csúszott a számításainkba, amelyet rendbe akarunk hozni?
Ha ezeket végiggondoltuk, akkor vegyünk egy darab papírt, és írjunk egy apróhirdetést az angyalok számára. Ez kicsit furcsán hangzik, de próbáljuk úgy felfogni a dolgot, hogy keresünk egy olyan valakit, aki elvégezne nekünk egy szolgáltatást, vagy egy tanárt, akitől tanulhatnánk.

Íme egy minta az angyalhirdetésre:

„Angyalt keresek, aki hajlandó segíteni pénzügyi gondjaim megoldásában. Olyan támogatást várok, amely segít békét és jólétet teremteni az életemben.”

Ha elkészültünk a hirdetés megírásával, akkor tartsuk a kezünkben a papírkát, csukjuk be a szemünket, és összpontosítsunk arra, hogy egy fénylényt idézzünk fel magunk előtt. Felolvashatjuk hangosan is a hirdetést. Nem kell aggódnunk, hogy valamit elrontottunk, hiszen nincs rossz módszer arra, hogy segítséget kérjünk egy angyaltól. Legalábbis addig nem, amíg udvariasak vagyunk.
Ha szükségét érezzük, még egy imát is elmondhatunk. Ha ezekkel meg vagyunk, tegyük a zsebünkbe a papírt.

Egy valami azonban nagyon fontos: ne kürtöljük szét a világban, hogy angyali segítséget kértünk. Semmi szükség arra, hogy negatív gondolatok megzavarjanak bennünket.

Ne számítsunk arra, hogy az angyalunk arany, vagy ezüst pompában megjelenik körülöttünk. Az angyalok működése gyakran titokzatos. Olyan esemény keretén belül fogjuk megtapasztalni jelenlétüket, és segítségüket, amely a mindennapi életünkhöz tartozik. Pl. kinyitunk egy könyvet, és megtaláljuk benne azt a választ, amit keresünk. Amikor angyalok vannak körülöttünk, nincsenek véletlenek. A mi dolgunk tehát az, hogy felnyissuk a szemünket, és fejlesszük érzékenységünket.
 
Az angyalok vezetők, segítők, barátok, és csak a hívásunkra várnak. 
Forrás





U.I.: Mire figyelj, ha kérsz az angyaloktól?

Nagyon pontosan kell fogalmaznunk! Nem elég csak úgy nagyjából, a lehető legrészletesebben kell szavakba foglalni a kérést. Koncentrálj a végeredményre!

Hogyan kérjünk az angyaloktól? (1)


Ezt a gyakorlatot akkor végezd, amikor egyedül vagy, kapcsold ki a telefonod és minden elektronikus zajforrást, amely zavarhat téged. 

Gyújts meg egy szál fehér gyertyát. Helyezkedj el ülve, kényelmesen, a hátad legyen megtámasztva. A gyertyát tedd magad elé, úgy, hogy jól lásd. A végtagjaidat ne keresztezd, a kezeidet helyezd kényelmesen a combodra, majd lazítsd el magad, amennyire csak tudod – engedd, hogy minden feszültség távozzon belőled. Lélegezz egyenletesen, ez segíteni fog az ellazulásban. Most nézd a lángot néhány percig, ne gondolkozz közben semmin, csak figyelj a lángra. Ha eltelt már néhány perc így, mondd ki hangosan vagy magadban:

„Angyalok, Isten fényei! Kérlek, teremtsetek egyensúlyt bennem. Segítsetek a félelemtől megszabadulnom, segítsetek, hogy a félelem helyét átvegye a hit, az öröm és a remény!”
Most hunyd le a szemed. A légzésed továbbra is egyenletes és nyugodt. Nem kell semmit tenned, csak maradj így 8-10 percig, vagy amíg úgy érzed, hogy szükséges. Ne gondolj az időre! Az angyalok dolgozni fognak „rajtad” azalatt, míg lehunyt szemmel pihensz. Amikor kinyitod a szemed, sokkal jobban érzed majd magad. Nyugodt, kipihent és energikus leszel. Végül mondj köszönetet az angyaloknak!
Ezt a gyakorlatot bármikor elvégezheted, amikor úgy érzed, szükséged van rá, akár naponta is.

Forrás: www.nlcafe.hu

2019. március 25., hétfő

Jobb napok

"A rajtunk most átvonuló zivatar annak előjele, hogy egünk nemsokára kiderül, s jobb napokat fogunk látni, mert lehetetlen, hogy akár a baj, akár a jó örökké tartson, s ebből az következik, hogy mivel a baj már soká tart, a jónak közel kell lennie."

Ha nagyon akarod, megtalálod a reményt

"Ha nagyon akarod, megtalálod a reményt. Egy gyerekben, egy bárban elhangzó dalban, vagy annak a szemében, akit szeretsz. És ha szerencsés vagy - úgy értem a földkerekség legszerencsésebb embere - abban, aki ugyanúgy szeret téged, mint te őt."
/Tuti gimi/ 


Csak mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd, az még nem jelenti, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével.
/Gabriel García Márquez/

Miért kell minden szívnek összetörnie?

"Albert Camus egyszer azt írta: "Áldottak azok a szívek, amelyek képesek meghajolni. Azok sosem törnek meg." De elképzelem, hogy ha nincs összetörve, akkor nincs minek gyógyulnia. És ha nincs gyógyulás, akkor nem tanultunk belőle semmit. És ha nem tanultunk belőle semmit, akkor nincs küzdelem. Pedig a küzdelem az élet része. Ezért kell minden szívnek összetörnie?"
/Tuti gimi/

Bízok benne, hogy jó emberekkel csak jó dolgok történnek...

"- Tudja, amikor az életemre gondolok, és arra, hogy ki is vagyok, akkor csak küzdök amiatt, hogy higgyek benne, érti? Bízok benne, hogy jó emberekkel csak jó dolgok történnek, hogy minden megoldódik, hogy minden helyrejön.
- Mondja el, mitől fél, mitől érzi így magát? Azt hiszem, a kudarctól. - Mindannyian küzdünk. Ez az életünk része. Van valakije, aki segíthet magának? Nincs. És ez a legrosszabb. A magány. Egy lesújtó, sötét magány, amitől úgy érzem, mintha elveszett volna a világ összes varázsa. Tudom, hogy fél a jövőtől és borzalmasnak tűnik a világ, de tudnia kell, hogy amikor a dolgok menthetetlennek tűnnek, akkor az emberek magára találnak. Mindig van segítség, és nincs egyedül."
/Tuti gimi/

Mond ki!


Ha lenne egy barátod, akiről tudnád, hogy nem fogod többé látni, mit mondanál neki? Ha tehetnél egy utolsó dolgot egy olyan embernek, akit szeretsz, mi lenne az? Mondd ki! Tedd meg! Ne habozz! Semmi sem tart örökké.
/Tuti gimi/ 

Kép forrás: Lost in memory / Sad picture
 

A boldogság fontosabb



"Tudod miért van az, hogy a gyerekek összevesznek, majd rövid idő után ismét együtt játszanak? Azért, mert számukra a boldogság fontosabb, mint a büszkeség..."

Mennyire szeret...

"Hogy mennyire szeret valaki, azt onnan tudod egészen pontosan bemérni, hogy mennyire tudja a hibáidat megbocsátani."

/Müller Péter: Benső mosoly/

2019. március 2., szombat

Hol rontottam el

Férfi: Hol rontottam el Mester?
Mester: Mindenhol fiam!
F: Az hogy lehet, úgy érted mindent rosszul csináltam?!Az nem lehet, én megtettem mindent.
M: Nem fiam, Te tettél, de épp a "mindent" nem tetted meg!
F: Hogy érted ezt?
... M:Anyát akartál, fiam, megkaptad!Mond mit jelent szerinted az hogy "anya"?
F: hát, aki elvégzi a háztartást, ellátja a gyerekeket meg ilyesmi.
M:Hát ez az látod, nem ezt jelenti!!A nőt jelenti fiam aki szerelmével táplálja a családot!! De a tüzet nem csak őrizni, de táplálni is kell! S Te nem törődtél a Fényével!
F:Na, de mi lett a szerelmével??
M:Megölted!
F: ÉÉÉN? Én öltem meg?Az nem lehet, én szerettem!!
M: Valóban? Akár egy háztartási gépet!!!S pont úgyis birtokoltad!Gondolod egy házassághoz elég ez?
F:Na, de hol hibáztam, Mester?
M:Megfeledkeztél róla fiam, hogy ott él benne a lélek!Mert a nő szerelme a lekéből fakad!Három kör egymás körül:Lány, a belső kör, nő a középső, s anya a legkülső.Te csak az anyát szeretted, de közben megfeledkeztél a nőről!!S egyáltalán nem érdekelt a benne élő lány, a tiszta gyermek!Te voltál az ő tükre, de Te önmagaddal voltál elfoglalva, ahelyett hogy ővele foglalkoztál volna!!Neked csak az anya kellett, de nő nélkül nincsen anya, s ha elhal a gyermek, kihuny a szerelem tüze!.Magára hagytad, elfordultál tőle, s lassan halkul, elsorvadt a lángja a Fénye!!!
F:De mit tegyek most Mester?
M:Figyelj, s tanulj tőle!!
F:ÉN tanuljak tőle?Dehát én vagyok az erő, mit tanulhatnék egy gyenge nőtől?
M:Ezt fiam.Gyengédséget!Mert ez az Ő ereje.A szíve!Messze felül van ez a Te erődtől!
F:De hogyan tehetném ezt Mester?
M:Mondtam már!Figyelj!Figyeld és csendesedj el!!Kérdezd és hallgasd!Ne, Te legyél a fontos, hanem ő! Ismerd meg.Nem csak kívül, belül is!Mire vágyik mit kíván, mit szeret!!S hagyd el a kifogásaid!
F:Na, de Mester én nem fogom feladni önmagamat!!
M:Akkor bizony elvesztél fiam.Mert ő a Te Forrásod, Ő az aki téged táplál, s őnélküle Te csak félember vagy!!Persze kereshetsz másikat, de amíg meg nem érted, el nem fogadod minden nőben él a lélek, csak egy üres tükör maradsz!! Tehát Te döntöd el megtöltöd-e tükrödet a Tűz fényével, vagy csak nyers erődben fürdeted magad!Engedd meg, hogy Megmutassa magát Neked, szeresd, óvd, és öleld,hogy biztonságban érezze magát, s akkor megnyitja majd neked fiam, a Gyönyör kapuját!!
Mert a nő a tudás, a bölcsesség forrása, s tudatása azért adatott hogy tápláljon, s erőssé tegyen Téged, ha Te befogadod.De a forrást óvni és táplálni kell, tükrözni, mert elapad!S ő felemel Téged, fiam azért hogy Te is emelhesd őt!!Így működik!Koronázd meg a nőt, hogy királya lehess!!S óvd mit a legbecsesebb ékszert, mert Ő a Te igazi kincsed!! S nélküle erőd tán lesz, de elsorvad a szíved!!
F:Köszönöm, Mester! Tehát ez a minden, a lelke, a Forrása!Így lesz!Királynővé teszem a nőmet, s a királya én leszek!
S azt hiszitek ez mese?!Pedig nem az!Ez az igaz szerelem, ahol a nő a Föld, s a férfi az ő Napja, hiszen a Földben van elültetve a MAG,benne él a tavasz, a nyár, minden virág, s az új élet belőle fakad, de mit ér a Föld s a Mag, a Nap fénye nélkül, s mit ér a Nap fénye a Föld nélkül, ahol fű, fa, virág a Nap fényét szomjuhozza?S mit ér a sivatag, ahol a Nap fénye elpusztít minden növényt, s helyén csak kopár sivatag marad?

Ne lopd más idejét!

– Idefigyelj – mondta komoran -, ha egyszer megígérted valakinek, hogy ekkor és ekkor itt vagy amott leszel, és nem vagy ott időben, csak két mentséged lehet: meghaltál, vagy olyan beteg vagy, hogy mozdulni se tudsz! Hogy nem haltál meg, azt látom. Nos, mi a betegség, hadd hívjam a doktort?!
     Elmondtam neki szorongva ott a sötétben, hogy mi történt. Nagyapám szó nélkül végighallgatott. Mikor aztán kifogytam a szóból, megszólalt. Súlyos, lassú beszéddel.
     – Idefigyelj – mondta. – Vannak emberek ezen a földön, akik úgy dobálják ide-oda a szavakat, meg az ígéreteket, hogy azoknak semmi értékük nincsen többé. Mi, Wassok nem ezek közé tartozunk. Ha mi mondunk valamit, az áll, mint a sziklakő. Ha mi a szavunkat adjuk, azt tartjuk is, ha belepusztulunk is! Érted?
     – Értem – hebegtem megrendülve.
     – Dehogyis érted – csapott le reám a szava -, de elmagyarázom úgy, hogy megértsed. Látod itt a mellényem zsebében az aranyórát? Nagyapámtól kaptam, amikor leérettségiztem. Amikor leérettségizel, a tied lesz. Ez az óra számomra minden csecsebecsénél értékesebb. De ellophatod. Visszaadhatod, vagy megtérítheted az árát. Ellophatod valakinek a lovát, a tehenét, ökrét, vadászpuskáját. Mindenét ellophatod és visszaadhatod megint, vagy megtérítheted az árát. Csak egy valamit, ha ellopsz valakitől, nem térítheted meg soha. S ez az idő! Ha valakinek az idejét lopod, azt úgy megloptad, hogy soha jóvá nem teheted. A várakozásban eltelt időt semmi hatalom a földön nem hozhatja vissza. Nincs, eltelt, vége. Örökre elveszett, és te voltál az, aki a jóvátehetetlen veszteséget okoztad. Érted?
     Értettem. Úgy megértettem, hogy attól a naptól kezdve, ha valakinek szavamat adom, hogy ekkor és ekkor itt vagy amott leszek – akkor már ott vagyok öt perccel azelőtt, még ha vénasszonyok esnek is az égből, ahogy drága jó nagyapám szokta volt mondani. Erre neveltem gyermekeimet és unokáimat is. Nem azért, mert késni neveletlenség, hanem mert több annál. Aki öt percet késik, az öt percet ellop valakinek az életéből, amit nem tehet jóvá soha.
     – A megbízható embert még ellensége is tiszteli – mondta volt nagyapám -, mert a megbízható ember a társadalom sziklaköve, amire országot lehet építeni. A többi szemét, amit elfú a szél…”
(Wass Albert: Nagyapám tanítása)

Semmi sem érkezik idejében...

“Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk reá. Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki. De egy napon észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben … Két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak amikor megértek e találkozásra … Megértek, nem éppen hajlamaikkal vagy szeszélyeikkel, hanem belülről, valamilyen kivédhetetlen csillagászati törvény parancsa szerint, ahogy az égitestek találkoznak a végtelen térben és időben, hajszálnyi pontossággal, ugyanabban a másodpercben, amely az ő másodpercük az évmilliárdok és a tér végtelenségei között.”
(Márai Sándor: Eszter hagyatéka)

Csak úgy kerülheted el...

“Csak úgy kerülheted el azt, hogy nyomorúságosnak érezd magad, ha nincs elég időd azon töprengeni, boldog vagy-e vagy sem.”
 (George Bernard Shaw)

2019. március 1., péntek

Az életnek minden negatív történésére van egy pozitív válasza

Egyszer történt egy hajótörés, amit csak egy ember élt túl. Őt a víz egy lakatlan sziget partjára vetette. Azon merengett nap mint nap, hogy jöjjön és mentse meg végre valaki. Mindennap kémlelte a horizontot, hátha meglát egy hajót, ami megmentheti, de hiába…
Végül, beletörődve sorsába, épített magának egy kis kunyhót a szigeten.
Aztán egy napon, amikor elment halászni, hogy legyen aznapra is mit ennie, szörnyű dologra ért vissza. Az egész kunyhó lángokban állt! Teljesen elégett, úgy, hogy csak hamu maradt belőle.
A hajótörött teljesen elkeseredett. Nemcsak hogy hajótörést szenvedett, de mire beletörődött a sorsába, és épített magának egy kis zárt menedéket, az is oda lett.
– Hogy történhetett még ez is meg velem?! Mivel érdemeltem ki ezt a rosszat?! Pedig már kezdtem megbarátkozni az egyedüllét gondolatával, és olyan jól éreztem magam ebben a kis kunyhóban, miért kellett még ezt is elvenni tőlem?! – kiáltozott kétségbeesetten.
Másnap kora reggel, amikor kisírt szemét kinyitotta, arra ébredt, hogy kiköt egy hajó.
Nem hitt a szemének! Amikor felszállt a hajóra megkérdezte a kapitányt, hogy honnan tudták, hogy ő ott van.
– Abból a nagy füstből, amit csináltál. Abból láttuk, hogy van itt valaki a lakatlan szigeten – felelte a kapitány.
Tanulság: Az ember életében vannak olyan időszakok, amikor mindent elveszettnek érez, mert annyi rossz dolog történik vele. De az életnek minden negatív történésére van egy pozitív válasza!

Nagyon igaz

A lelkipásztor szombat reggel meglehetősen nehéz körülmények között próbált felkészülni a prédikációra. A felesége elment vásárolni, esett az eső, a kisfia unatkozott, nyugtalan volt, mert nem tudott mihez kezdeni magával.
Végül a lelkész kétségbeesésében elővett egy régi magazint, hogy átlapozza. Talált egy szép színes oldalt, amely a világ térképét ábrázolta. Kitépte a lapot, szétszaggatta, a darabkákat szétszórta a szoba padlóján és ezt mondta a fiának:
– Johnny, ha össze tudod rakni a térképet, kapsz tőlem egy huszonöt centest.
A lelkész azt hitte, hogy egész délelőttre való munkát adott a kisfiúnak. De tíz perc múlva kopogtattak az ajtón. A kisfia volt, az összerakott képpel. A lelkész megdöbbent, hogy fia ilyen gyorsan végzett a feladattal. Ott voltak a papírdarabkák, gondosan összerakva, ott volt a hibátlan világtérkép.
– Kisfiam, hogy tudtad ilyen gyorsan összerakni? – kérdezte a lelkész.
– Ó! – mondta Johnny –, nagyon egyszerű volt. A másik oldalon egy ember képe van. Egy papírt letettem a földre, összeraktam az embert, aztán egy papírlapot tettem a tetejére és megfordítottam az egészet. Rájöttem, ha rendbe teszem az embert a világ is rendben lesz.
A lelkész mosolygott és átadta fiának a negyeddollárost.
Ezzel megadtad a holnapi prédikációm témáját – mondta.
„Ha az ember rendben van, akkor rendben lesz a világa is!”
Mély tanulság rejlik ebben a gondolatban. Ha szerencsétlennek érzed magad a világban, és a világot meg akarod változtatni, a legjobb hely, ahol kezdheted, magad vagy. Ha a lelki beállítottságod pozitív, a világod problémái meghajlanak előtted!

Az Idő érti meg...

 Forrás: Wikipedia
 
Volt egyszer nagyon régen egy sziget, ahol emberi érzések éltek: a Vidámság, a Bánat, a Tudás, a Büszkeség és még sok más, így a Szeretet is.
Egy napon az érzések tudomására jutott, hogy a sziget süllyed, ezért valamennyien előkészítették a hajóikat és elhagyták a szigetet. Egyedül a Szeretet akart az utolsó pillanatig maradni.
A sziget teljes elsüllyedése előtt a Szeretet segítséget kért a többiektől. A Gazdagság egy luxushajón úszott el a Szeretet mellett, megkérdezte tőle:
– Gazdagság, el tudnál vinni magaddal?
– Nem, nem tudlak! A hajómon sok aranyat, ezüstöt viszek, itt nincs már hely a számodra!
Így hát megkérdezte a Szeretet a Büszkeséget, aki egy csodaszép hajóval közeledett:
– Büszkeség, kérlek, el tudnál engem is vinni?
– Nem Szeretet, nem tudlak elvinni -, válaszolt a Büszkeség, mert itt minden tökéletes, és Te esetleg árthatnál a hajómnak!
Így hát, a Szeretet megkérte a Bánatot is, aki éppen előtte hajózott el:
– Bánat, kérlek, vigyél el magaddal!
– Óh Szeretet, mondta a Bánat -, én ugyan nagyon szomorú vagyok, de egyedül kell maradnom a hajómon!
A Vidámság is elhúzott a Szeretet mellett, de olyan elégedett és boldog volt, hogy meg se hallotta a Szeretet kérését.
Hirtelen megszólalt egy hang:
– Gyere Szeretet, én elviszlek téged!
Aki megszólalt, már nagyon öreg volt. A Szeretet olyan hálás volt és olyan boldog, hogy elfelejtette megkérdezni az öreg nevét. Amikor partot értek, az öreg elment. A Szeretet úgy érezte, sokkal tartozik neki, ezért megkérdezte a Tudást:
– Tudás, meg tudod mondani, ki segített nekem?
– Az Idő – mondta a Tudás.
– Az Idő?- kérdezte a Szeretet. Miért segített rajtam az Idő?
A Tudás válaszolt:
– Mert csak az Idő érti meg, hogy milyen fontos az életben a SZERETET.