A delfinek ultrahang-jeleinek igen érdekes viselkedéstani vonzata van,
hiszen ha „keresztüllátnak” egymáson, és feltehetőleg első kézből
értesülnek egymás belső állapotáról, mi szükségük volna arcjátékra, hogy
tudassák pl. hogylétüket? ha pedig tisztában vannak egymás belső
állapotával, értelmetlenség volna érzéseiket, érzelmeiket eltitkolni.
Vagy éppenséggel meghamisítani. Tökéletesen nyíltak, őszinték lehetnek.
Átlátszóak. Nem ismerik a csalást vagy a hazugságot. Ami pedig
ábrázatukat illeti – lényegében teljesen mindegy, hogy milyen, ezen az
alapon akár kedves, szívélyes is lehet. Egy soha nem változó álarc. Örök
mosoly.
/Richard O'Barry - Delfin mosoly/