Tanmese - Sziget

Sziget

Kép forrás: deluxe.cafeblog.hu

Sziget

Egyszer volt hol nem volt, egy nagyon régi időben, volt egyszer egy sziget, amelyen az emberek összes érzelme lakott.

A Jókedv, a Szomorúság, a Tudás és mint minden más érzelem, a Szerelem is.

Egy nap közölték az érzelmekkel, hogy a sziget el fog süllyedni.

Így hát az érzelmek fogták magukat, felszerelték a hajóikat és elhagyták a szigetet.

Csak a Szerelem akart az utolsó percig maradni.

Mielőtt elsüllyedt volna a sziget, a Szerelem végre segítséget kért.

A Gazdagság ment el egy luxushajóval.

A Szerelem megkérdezte:

- "Gazdagság, el tudnál engem vinni ?"

- "Nem, én nem tudlak elvinni. A hajóm tele van arannyal és ezüsttel.. Itt neked nincs helyed."

Így hát megkérdezte a Szerelem a Büszkeséget, amelyik szintén egy nagyon szép hajóval haladt el előtte.

- "Büszkeség, kérlek szépen, elvinnél engem?"  

- "Szerelem, én sajnos nem tudlak elvinni, " mondta a Büszkeség, "Itt minden tökéletes, te megrongálhatnád a hajómat"

A Szerelem megkérdezte a Szomorúságot, aki elment mellette.

- "Szomorúság, el tudnál engem vinni?"

- "Oh, Szerelem, " mondta a Szomorúság "én annyira szomorú vagyok, hogy egyedül akarok maradni."

A Jókedv is elment a Szerelem mellett, mert ő annyira jól érezte magát, hogy nem is halotta hogy a Szerelem hívja öt.

Hirtelen azt mondta egy hang:

- "Gyere kedves Szerelem, én elviszlek téged."

Egy öreg beszélt. A Szerelem annyira hálás és boldog volt, hogy egészen elfelejtette megkérdezni az öreg nevét.

Amikor partra szálltak az öreg elment.

A Szerelem észrevette, hogy nagyon sokat köszönhet neki és megkérdezte a Tudást:

- "Tudás, meg tudod nekem mondani, hogy ki segített nekem ?"           

-" Az Idő volt az." mondta a Tudás.

- "Az Idő?" kérdezte a Szerelem.  - "Miért segített nekem az Idő?"                                                                                                                                                                                                                                                                                                  

A Tudás erre azt felelte: - "Mert csak az Idő érzi, hogy mennyire fontos az életben a Szerelem...

Tanmese férfiaknak

Tanmese férfiaknak

 Volt egyszer egy férfi, aki nagyon belefáradt a mindennapi munkába.Ő mindennap dolgozni járt, a felesége meg csak otthon ült.

Szerette volna,  ha a felesége is megtudná, mi mindenen megy keresztül nap mint nap, ezért egy este így imádkozott:

- Mindenható atyám! Mindennap dolgozni járok, és naponta 8 órát robotolok, miközben a feleségem csak itthon ül. Szeretném, ha ő is megtudná, mi mindenen megyek keresztül, ezért kérlek uram, add, hogy  egy napra testet cserélhessünk. Ámen.

Isten az ő végtelen bölcsességében meghallgatta a férfi kérését. A férfi másnap reggel már női testben ébredt. Felkelt, reggelit készített a párjának, felébresztette a gyerekeket, kikészítette az aznapi ruhájukat, reggelit adott nekik, becsomagolta a tízóraijukat, elvitte őket az iskolába, hazament, összeszedte a vegytisztítóba való holmikat, és elvitte, megállt a banknál is, pénzt vett fel, elment bevásárolni, kifizette a számlákat, és rendezte a csekk-könyvet is. Kicserélte a macskaalmot, és megfürdette a kutyát. Ekkor már délután egy óra volt, és igyekeznie kellett, hogy be tudjon ágyazni, hogy rendet rakjon, porszívózzon, és meg a konyhát is felseperje és felmossa. És már rohanhatott az iskolába a gyerekek elé, akik hazafelé még vitatkoztak is vele egy sort. Kitett egy kis sütit meg tejet, és rávette a gyerekeket,  hogy írják meg a leckéjüket és tanuljanak. Ezután felállította a vasalódeszkát, és tévét nézett, miközben vasalta a ruhákat.                                                                         

Fél ötkor nekiállt krumplit hámozni, és zöldséget mosni, hogy egy kis salátát készítsen. Kisütötte a húst, és egy kis zöldbabot is párolt mellé vacsorára. Vacsora után kitakarította a konyhát, beindította a mosogatógépet, majd elrakta a  tiszta edényeket, megfürdette a gyerekeket, és ágyba dugta őket.

9-re már nagyon fáradt volt, és bár a napi munkával még nem végzett, úgy döntött ő is bebújik az ágyba, ahol még elvárták tőle, hogy szeretkezzen, és ő ezt panasz nélkül meg is tette.

Másnap reggel, amikor felébredt, azonnal letérdelt az ágya mellé, és így imádkozott:

- Mennyei Atyám! Nem tudom, mire számítottam. Belátom, hiba volt, hogy irigykedtem a feleségemre, mert képes egész nap otthon lenni. Kérlek Uram, nagyon kérlek, csináljuk vissza a cserét!

És Isten az ő végtelen bölcsességével ezt felelte:

 - Fiam, látom, tanultál a leckéből, és ezért boldogan cserélem vissza a dolgokat abba a formába, amiben eredetileg is voltak. Csak kilenc hónapot várnod kell még. Tegnap este teherbe estél...

Tanmese - A tea

A tea

Kép forrás: deviantart.com

Tea

Japánban idősebb úriemberek egy csoportja rendszeresen összejött, hogy megbeszéljék a híreket, és teázgassanak. Egyik szórakozásuk az volt, hogy igen drága teafajtákat kutassanak fel, hogy azokból újabb ínycsiklandozó keverékeket állítsanak össze.

Amikor a legidősebbre került a sor, hogy megvendégelje a többieket, a legnagyobb ünnepélyességgel szolgálta fel a teát: aranydobozból mérte ki a leveleket. Mindannyian a legnagyobb elragadtatással dicsérték teáját, és tudni szerették volna, hogy milyen különleges kombinációból állította össze ezt a keveréket. Az idős ember mosolyogva így szólt:

- Uraim, a tea, amit Önök oly nagy élvezettel isznak, ugyanaz a tea, amit a parasztjaim isznak a birtokomon. Az élet legfinomabb dolgai egyáltalán nem drágák, és nem is nehéz őket megtalálni.