Kicsit nevessünk

Nagyon jó. :D Persze nem saját írás. Sajnos nem tudom a fő forrását, mert több helyen láttam megosztani Facebook-on.

Home office meeting 🤣

- Halló!
- Halló, sziasztok!
- Halló, halló hallotok?
- Én hallak, halló.
- Én nem hallom, ki az?
- Dani vagyok, nem hallasz?
- Tibi, Dani azt kérdezi, nem hallod-e.
- Nem hallom.
- Én hallom Danit, de Krisztit nem hallom, csak látom. De a Tibi is elég halk.
- Én se hallom a Krisztit, de nem is látom. Itt van egyáltalán?
- Dani azt mondja, ő hallja a Krisztit és a Tibit is, de Kriszti azt üzeni, nem hall senkit, csak a Danit, viszont mindenkit lát.
- Tibi, mondd meg a Daninak, hogy mondja meg a Krisztinek, hogy lépjen be újra a csevegésbe.
- Halló, most hallotok?
- Halló, igen.
- Halló, igen.
- Halló, igen.
- Na, akkor, ha mindenki lát és hall mindenkit, tán el is kezdhetjük.
- Tibi, miért van rajtad sombrero és mexikói bajusz?
- Véletlen benyomtam valami szar filtert ezen az appon és nem tudom kikapcsolni. Ráadásul meg se mozdíthatom a fejem, mert ha bólogatok, elindul a zene, és megtelik a képernyő rumbatökökkel. De ne is foglalkozzatok vele. Kriszti, hogy állunk?
- Délelőtt beszéltem az ügyféllel, és azt mond...mert a...stéhez, és…ármat. Mi a véleményetek?
- Fú, Kriszti nagyon akad a hangod, meg tudnád ismételni?
- Mondom azt mondta, hog… rték a költsé… shez.
- Még mindig nagyon akadsz…
- Várjatok, kimegyek a teraszra. Na szóval, ott tartottam, hogy BRRR VRUMMMMMMMMMMMM VRUMMMMMMMMMMM
- Mi történik?
- Ne haraguVRUUUUUMk, gallyazzák a fát a szomszédbaVRUUUUUM Visszajöttem inkább, közelebb ülök a routerhez, hátha jobb lesz. Szóval beszéltem az ügyféllel arról, merre tatatatatatatatatatatatatatatatatatatatatatatatatatatatatatatata
- Most mit csinál?
- tatatatatatatatatatatatatatatatatatatata
- Szerintem helikoptereset játszik.
- Hülye. Kriszti, megint beakadt a hangod!
- tatatatatatatatatatatatatatatatatatatatatatatatatata… Igapsirujsncaisr.. véleményeteket. Várjatok, átmegyek másik gépre. Nna, mindjárt jobb. Szóval az ügyfél arra lenne kíváncsi, hogy…
- COMPLACIENDO PARA TODOS LOS BAILADORES CON ESTA ROLA QUE DICEEEEEEEEEEE UN DOS TRES CUATRO
- Tibi, ez tőled jön?
- Bocs, bólintottam és beindult a mexikói filter.
- Akkor mostantól csak mereven bámulj előre, oké?
- Meg se mozdulok. Kriszti, mondhatod. Kriszti?
- Ő sem mozdul. Szerintem lefagyott.
- Srácok, Dani üzeni, hogy ő megint nem hall senkit, csak valami mexikói dalt.
- Én nem látom se a Danit, se a Krisztit. Tibi te látod a Danit?
- Aha. UN DOS TRES CUATRO… A PICSÁBA MÁR
- Srácok, nekem mennem kéne a gyerekkel matekozni…
- Kriszti üzeni, hogy elment a nete, de nagyon sokat haladtunk ma, meg hogy eredményes volt a meeting, és holnap ugyanitt folyt köv!
- Oké, halló.
- Halló.
- Halló.

Forrás (talán ez lehet a valódi, nem tudom)

Nem értem

"Nem értem, hogy a szívem miért nem azt teszi, amit az eszem súg neki..."

Nem hallott meg engem...

Nem hallott meg engem...

"Amikor az élet nem túl szép,
Valamihez ragaszkodnom kell,
Hogy bírjam, kell, hogy bírjam még."
/Children of Distance - Túl nehéz a szó/

11 év...

Az igazán erős ember

- Azt mondják, az az igazán erős ember, aki tud sírni. Miután kisírja magát az ember, történjék bármi, utána sokkal jobban tudunk hozzáállni a problémákhoz.

- Igaz. De ugyanakkor az, hogy tudsz sírni, mikor sírnod kell, azt is mutatja, mennyire erős vagy.

/Tsubasa Chronicle/

Hiányzom

- Hiányzol - mondom.

- Hiányzom? De hát itt vagyok melletted.

- Ez a legrosszabb. Amikor úgy hiányzik valaki, hogy közben ott van melletted.

/Pittacus Lore/

Esik az eső. Rosszul esik.

Hétvégén szép idő volt. Lehűlt a levegő. Ma reggelt már esik.

Felajánlották, hogy eljönnek értem. Nem fogadtam el. Csak kicsit esik...csak kicsit fúj...

Kinéztem, nem vészes, csak egy kicsit esik...

Bőrdzseki? Kiskabát? Hosszú vagy elég a rövid? Csak a mai nap lesz ilyen. Kiskabát jó lesz, a hosszabbik.

Elindultam biciklivel a város szélére mentem, már a második utcát elhagyva éreztem, hogy ez nem csak kicsit esik, már eláztam. Szakad. Sapka volt rajtam és kapucni is, erős szél fújt, majdnem lefújta ("csak kicsit fúj...") a fejemről. Tekertem, de szembe fújt a szél, és az eső csak jobban esett. Forgalom. Megálltam. Zebra. Átsétáltam.

Nagyon szakadt, farmerom csuromvíz. Nem vészes, ezt csak víz. Csak a cipőm ne ázzon át, csak a zoknim ne legyen vizes. Tekertem. Persze váltó ruhára nem gondoltam. Minek. ("csak kicsit esik...")

Autóval jöttek volna értem. Nem fogadtam el. Megoldom. Mindig megoldottam. Sokszor megáztam már. Volt autónk, sosem vitt, sosem hozott. Nagy többségében mást vitt, más dolga volt, nem ért rá(m). Mindig sietett. Sokszor szükségem lett volna rá. Hozzám nem sietett. Nem voltam olyan fontos. Nem vagyok olyan fontos.

Csak tekertem a szakadó esőben. Most is. A nadrágom átázva, az arcomon folyt az esővíz. Nem tudtam megtörölni, a kabátom átázva, belenyúltam zsebkendőért a zsebembe, vizes volt az is.

Azt sem látszódott volna, ha könnyezem...de nem sírhattam, két gyerek várt...

Megérkeztem csuromvizesen. Kaptam váltóruhát. Nem akartam elfogadni, majd megszáradok. Nem igazán viseltem még más ruháját. Megfázom, de nem érdekel...

Sokat fáztam, sokat fázok... Egy hideg helyen élek, hideg a szobám. Pedig kényelmes lakásban éltünk, mindig jó idő volt, sosem fáztam, de kidobott, és most fázom, de legalább van hol laknom...

Nem otthon, az otthon nekem ott volt, de kidobott...

Lecseréltem a hideg, vizes nadrágom. Mivel a kabátom is átázott, ez által a felsőm is, kicsit.

Nem sírhatok, pedig nagyon érzem, hogy ki akar jönni... ülök a konyhaasztalnál, magazinomat olvasva próbálom visszatartani könnyeimet. Megettem a tegnap felkezdett mikulás csokimat (Húsvét volt). 

Nem sírhatok, most nem.

Nem sírhatok, a gyerekek nemsoká kelnek...

/Egy valaki, aki senki/

2020.04.14.



- Milyen színű a szomorúság? - kérdezte a csillag a cseresznyefát.
- Mint a tenger, amikor magához öleli a napot. - cseresznyefa.

/Alkyoni Papadaki/
Fordította: Donáti István

Néha rám tör a szomorúság...

Néha rám tör a szomorúság és megőrülök a sok gondolattól. Ki kell írjam.
Kora délután hozzákezdtem tanulni, egész hétvége itt lett volna. Most is alig tudtam rávenni magam. Számítógépnél feladatok... néha arra gondolok, nem érdekel, nem folytatom. Kinek! Minek!
Nagyon lassan haladtam, szinte semmi nem sikerült. Gondoltam egyet lemegyek futni, vagyis terveztem is ma. Tegnap kimaradt, mert a tegnapelőttitől felduzzadt a bokám. Még fáj, de muszáj mennem. A bemelegítés is alig ment, nincs kedvem, de akkor is megyek.
Sétáltam lefelé a partra, útközben két kislány biciklizett, kb. 12 évesek lehettek. De jó volt 12 évesnek lenni, én is ugyanígy bicikliztem a szomszéd kislánnyal, mint ez a két fiatal. A legnagyobb bajom az volt, hogy a rádióban a műsorvezető nem adta le végig a zenét, amit sms-ben kértem, így nem tudtam felvenni magnókazira elejétől a végéig.

Elindultam, jöttek a gondolatok, ott azonnal kellett volna leírni mindent. A szemem könnyezni akart, de mégis az utcán vagyok, nem kellene sírni. Jött velem egy ember biztosan néz, nehogy sírjak, lehajtottam a fejem, olyan sírhatnékom volt.
Mint pl. tavaly több nyári éjszakán lementem a térre, már sötét volt és sírtam...sírtam, mert fájt majd meghasadt. Senki nem lát, senki nem volt ott, sötét volt.
Mentem tovább, kutyát sétáltató pár mellett haladtam el...nekünk sosem volt kutyánk, pedig imádom, imádtuk. Jobb is, hogy nem lett, ő is hiányzott volna. Köszöntem, mert ismertem őket. Régóta együtt vannak. Mi a titok? :( Mit rontottam el?
Már a hídon sétálok, egy újabb pár... szorosan egymás mellett álltak, talán megölelve egymást, csak néztek előre a vízre nem foglalkozva senki mással...lehet friss kapcsolat, de fiatalok...
A futópályához értem, máris találkoztam néhány futóval, most sem lehet sírni...minek futok, mi értelme, fáj a bokám, holnap is jövök, nem holnap nem. Csak egy kört futok, de 6 kört kell, de futok többet, ameddig a lábam bírja, amíg össze nem esek...

/Egy valaki, aki senki/
2020.04.13.